III. FEJEZET

AZ 1848-49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

 

A FORRADALOM KEZDETE

1847-1848: az utolsó rendi országgyűlés Pozsonyban

Forradalmak Európában (a népek tavasza). A bécsi forradalom

Felirat a rendi gyűléstől Bécsbe: a követelések összegzése

1848. március 15. Pest-Budán

Az első független és felelős magyar kormány megalakulása – Batthyány Lajos a miniszterelnök

Áprilisi törvények: véget ér a feudalizmus korszaka Magyarországon

Forradalmak Észak-Itáliában (Milánó)

 

TÁMADÁS AZ ALKOTMÁNYOS MAGYARORSZÁG ELLEN

Az országgyűlésnek felelős kormány àhazánk visszanyerte önállóságát

Jobbágyfelszabadítás (kötelező, állami kártalanítás)

A nemzetiségek elégedetlensége àhonvédség sorozása és toborzása

Horvát támadás (Jellasics) àpákozdi győzelem (szeptember 29.)

Batthyány lemondása àOrszágos Honvédelmi Bizottmány (Kossuth)

 A második bécsi forradalom

Új osztrák császár: I. Ferenc József

Támadás Magyarország ellen

 

 

ÖSSZTŰZ MAGYARORSZÁGRA

1848 tele

  • győzelmek Erdélyben (Bem tábornok)

  • a Dunántúl és a Duna-Tisza közének eleste àa főváros Debrecen

A honvédelem megszervezése. Toborzás, sorozás, fegyvergyártás

Kápolnai vereség àaz udvar szándéka világossá válik: Magyarország teljes beolvasztása a Habsburg Birodalomba

 

TAVASZI HADJÁRAT-GYŐZELMEK.

OROSZ BEAVATKOZÁS – VERESÉG

A tavaszi hadjárat győzelmei (Görgei, Damjanich, Klapka). Isaszeg: 1849. április 6.

1849. április 14. Debrecen: Függetlenségi Nyilatkozat

Budavár felszabadítása (május 21.)

Orosz támadás àvilágosi fegyverletétel (augusztus 13.).

 

ÖNKÉNYURALOM ÉS ELLENÁLÁS

Bosszú a szabadságharcért (Haynau)

  • Arad és Pest: 1849. október 6.

  • Börtönbüntetések, kényszersorozás a birodalmi hadseregbe

A megújult önkényuralom (Bach) támaszai

  • Magyarország feldarabolása (5 katonai körzet + Erdély + Horvátország)

  • rendőrség, csendőrség

  • titkosrendőrök, besúgók

  • németesítés

Nemzeti ellenállás:

  • Nyílt, fegyveres harc az országon belül

  • Az emigráns politikusok tevékenysége (MNI)

  • Passzív ellenállás: Deák Ferenc

A Habsburg Birodalom külső és belső meggyengülése àkiegyezésre van szükség

 

ÖSSZEFOGLALÁS

 

A „népek tavaszán” lezajlott forradalmi hullám döntően hatott a Pozsonyban ülésező utolsó rendi országgyűlésre is. Mindkét táblán elfogadták a főbb reformjavaslatokat. A március 15-i pest-budai forradalom hatására az uralkodó beleegyezett a független felelős magyar kormány felállításába, élén Batthyány Lajossal. Az áprilisi törvényeket az uralkodó szentesítette. Legfőbb törvénycikkek a népképviseleti országgyűlésről és a jobbágyfelszabadításról szóltak. Magyarországon is véget ért s feudalizmus korszaka.

         A bécsi udvar – miután győzelmet aratott Észak-Itáliában – Magyarország ellen fordult. A nyáron összeült első népképviseleti országgyűlés legsürgetőbb feladata a honvédelem megszervezése volt. Kossuth lelkesítő beszédeinek hatására megkezdődött a honvédek toborzása, sorozása és felfegyverzése.

         Bécs a nemzetiségek elégedetlenségét kihasználva Horvátország felől indította első – sikertelen – támadást 1848 szeptemberében. A decemberben trónra került új uralkodó, Ferenc József összpontosított katonai támadás halálos gyűrűjébe fogta Magyarországot. Elesett a Dunántúl és a Duna-Tisza közének nagy része. Az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, Kossuth Lajos a honvéd fősereg parancsnokává Görgei Artúr tábornokot nevezte ki. Miközben Bem József tábornok Erdélyből verte ki az ellenséget, Görgei a tavaszi hadjáratban aratott sorozatos győzelmeket.

         A győzelmek hatására 1849. április 14-én kimondták hazánk teljes függetlenségét és a Habsburg-uralkodóház trónfosztását.

         Ferenc József és tanácsadói belátták, hogy saját erővel nem bírják legyűrni a magyar szabadságharcot. A császár segítséget kért I. Miklós orosz cártól. Az orosz beavatkozás eldöntötte a magyar szabadságharc sorsát. A vereségek után az utolsó nagyobb sereg Görgei vezérletével fegyverletételre kényszerült (Világos, 1849. augusztus 13.).

         A szabadságharcot véres megtorlás követte (1849. október 6., Arad és Pest). Ferenc József önkényuralmi rendszert vezetett be (Bach-korszak). Az ország feldarabolása, az erőteljes központosítás,a megfélemlítések és a németesítés ellenérzéseket váltottak ki a magyarokból.

         Az országon belül passzív ellenállás bontakozott ki Deák Ferenc vezetésével. A külföldi ellenállás élére az emigráns politikusokat összefogó Kossuth Lajos állt. Az 1850-es évek végén és a 60-as években a Habsburg Birodalom a katonai vereségek következtében meggyengült, gazdaságát pedig válság sújtotta. A bécsi udvar számára égetően fontossá vált a Magyarországgal való megbékélés, az a kiegyezés. (Megjegyzés: erre 1867-ben kerül sor és az állam neve az Osztrák-Magyar Monarchia lesz.)

 

FELADATOK

  1. Hol törtek ki forradalmak 1848 tavaszán?

  2. Mondd végig március 15. pest-budai eseményeit!

  3. Hogyan kapcsolódnak össze a törvényhozásban és az utcákon lezajlott események?

  4. Melyek az áprilisi törvények legfontosabb törvénycikkei

  5. hazánk önállóságát és a

  6. polgári átalakulást illetően?

  7. Miért nem elégítették ki a nemzetiségeket is az elért eredmények?

  8. Mi történt Pákozdnál?

  9. Hogyan változott a végrehajtó hatalom 1848 szeptemberében?

  10. Milyen események következtében kellett a kormányszerveknek Debrecenbe költözniük?

  11. Melyek a tavaszi hadjárat legfőbb győzelmei?

  12. Mikor és hol fogadták el a Függetlenségi Nyilatkozatot?

  13. Miért vált válságossá nyárra a katonai helyzet?

  14. Mi történt Aradon és Pesten 1849 októberében?

  15. Milyen eszközökkel kívánta biztosítani az önkényuralmat az udvar a Bach-korszakban?

  16. Miért kezdődhettek meg a kiegyezési tárgyalások a hatvanas években?

 

IDŐSZALAG

1848. március 15.: A pest-budai forradalom

1848. április: Az áprilisi törvények megalkotása

1848. nyár: Az Országos Honvédelmi Bizottmány megalakulása

1848. szeptember: A pákozdi győzelem Jellasics seregei felett

1849. február:A kápolnai vereség

1849. tavasz:A dicsőséges tavaszi hadjárat

1849. április 6.:isaszegi csata

1849. április 14.:A Függetlenségi Nyilatkozat. A Habsburg-ház trónfosztása

1849. május 21.: Buda bevétele

1849. augusztus 13.:A világosi fegyverletétel

1849. október 6.:A forradalom és szabadságharc megtorlása. Kivégzések Aradon és Pesten.

 

FOGALOMTÁR

Jobbágyfelszabadítás:a jobbágyrendszer eltörlése, a jobbágyok egyenjogúsága

Népképviselet:a törvényhozó testület megalakításának választáson alapuló rendszere

Forradalom: a politikai és társadalmi rendszer megdöntésére irányuló (fegyveres) harc

(Kiegyezés: Ausztriának és Magyarországnak az a közjogi megállapodása, amelynek eredményeként államszövetséget kötöttek, s ezzel létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia (OMM) 1867-ben.)

NÉVLEXIKON

Metternich:  osztrák államférfi, a Habsburg Birodalom legfőbb irányítója a reformkor idején

Petőfi Sándor: A Nemzeti dal írója

Jellasics: a független horvát nemzetállam céljaiért küzdő hős

Lamberg tábornok:a császári hadak magyarországi főparancsnoka

Ferenc József:Habsburg császár és magyar király

Bem József: tábornok, Erdélyből űzi ki az ellenséget (lengyel szabadságharc is a nevéhez fűződik)

Görgei Artúr:tábornok, magyar hadsereg parancsnoka, a tavaszi hadjárat vezetője, a fegyverletétel a nevéhez fűződik

Windischgratz:a bécsi forradalmat leverő tábornok

Kossuth Lajos:kormányzó elnök, államférfi, a Batthyány – kormány  pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmányelnöke

Klapka György:a tavaszi hadjárat haditerveit dolgozta ki

Damjanich János:tábornok, a tavaszi hadjárat indítója

Julius Jakob Haynau:az aradi és pesti kivégzések vezetője

ARADI VÉRTANÚK

  • Knezich Károly

  • Nagysándor József

  • Damjanich János

  • Aulich Lajos

  • Láhner György

  • Poeltenberg Ernő

  • Gr. Leiningen - Westerburg Károly

  • Török Ignác

  • Gr. Vécsey Károly

  • Kiss Ernő

  • Schweidel József

  • Dessewffy Arisztid

  • Lázár Vilmos

Batthyány Lajos:az első magyar miniszterelnök

Deák Ferenc: a passzív ellenállás vezéralakja

 

  1. MELLÉKLET

AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK: 1848. ÁPRILIS 11.

  • III. törvénycikk: a független magyar felelős minisztérium alakításáról

  • IV. törvénycikk: a országgyűlés évenkénti üléséről

  • V. törvénycikk: az országgyűlés követeinek népképviselet alapján választásáról

  • VII. törvénycikk: Magyarország és Erdély egyesítéséről

  • VIII. törvénycikk: a közös teherviselésről

  • IX. törvénycikk: Az úrbér […] alapján eddig gyakorlatban volt szolgáltatások [robot], dézsma és pénzbeli fizetések a törvény kihirdetéséről fogva örökösen megszüntetnek RÖVIDEN: a feudális kiváltságok eltörlése

  • XIII. törvénycikk: a papi tized megszüntetéséről

  • XV. törvénycikk: az ősiség eltörléséről

  • XVIII. törvénycikk: sajtótörvény

  •  

  •  

  •  

  • MELLÉKLET

AZ ELSŐ FELELŐS MAGYAR KORMÁNY

Batthyány Lajos

miniszterelnök

Eszterházy Pál

a király személye körüli miniszter

Mészáros Lázár

hadügyminiszter

Eötvös József

vallás- és közoktatásügyi miniszter

Deák Ferenc

igazságügy-miniszter

Széchenyi István

közmunka- és közlekedésügyi miniszter

Klauzál Gábor

földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter

Szemere Bertalan

belügyminiszter

Kossuth Lajos

pénzügyminiszter

VÁZLATOK

a) Össztűz Magyarországra

I. A Bécsi Udvar első támadása

Uralkodó: V. Ferdinánd, aki nem szegheti meg az áprilisi törvényeket, ezért a nemzetiségeket lázítja fel.

- horvát támadás --> Jellasics horvát bán vezetésével

csata: Pákozs, 1848. szeptember 29.

Eredmény: magyar győzelem, Jellasics Bécsbe menekül, a magyar sereg megáll a határnál (Móga János vezetésével)

Következménye? a) II. bécsi forradalom 18487. október 6.

                                 b) Schwechat 1848. október 30. -->a  határt átlépő magyar sereger Windisgatze vezetésével az osztrák csapatok megverik

 

II. Az udvar második támadása

a) az új uralkodó 8törvénytedlenül) Ferenc József

b) Fővezérek:

osztrák: Windisgratze

magyar: Görgei Artúr            Dembinszky Henrik                Errdélyben: Bem József (1849 elejére Észak-Erdélyt szabadítja fel, 1849. márc. 15-re egész Erdélyt felszabadítja)

c) csaták

Kápolna: Windisgratze és Dembinszky Henrik

1849. február 26-27.

Eredmény: osztrák győzelem

Következmény: olmützi alkotmány (1849. 03. 04.) Rövid tartalma:  Magyarországot tartományként kezeli

III. A magyar kormány Debrecenbe költözik 1849. január 1-jén

 

b) Tavaszi hadjárat és a szabadságharc bukása

I. A "DICSŐSÉGES TAVASZI HADJÁRAT" állomásai

Damjanich János, Szolnok 1849. márc. 5.

a) Útvonal

Hatvan: ápr. 2.

Tápióbicske: ápr. 4.

Isaszeg: ápr. 6.

Vác: ápr. 10.

Nagysalló: ápr. 19.

Komárom: ápr. 26.

Buda visszafoglalása: máj. 21.

b) Egyéb hadmozdulatok:

Percel Mór csapatai Belgrádig nyomultak előre

Noszlopy Gáspár felszabadítja a Dél-Dunántúlt

Bem Jószef felszabadítja a Temes vidékét

II, Függetlenségi Nyilatkozat

Debrecen (Református Nagytemplom) 1849. április 14.

Kimondja a

a) Habsburg-ház trónfosztásást

b) Magyarország önálló független állam

c) Kossuth hazánk kormányzója

III. A szabadságharc leverése, az udvar harmadik támadása

1. Külföld nem fogadja el hazánk függetlenségét

2. Ferenc József az orosz cárhoz, I. Miklóshoz fordul katonai segítségért a Szent Szövetség nevében

Segesvár: júl. 31. vereség

Temesvár: aug. 9. vereség

1849. AUGUSZTUS 13. , VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL

 

c) A Bach-rendszer jellemzői

  • Bach Sándorról, a belügyminiszterről nevezték el

  • Feldarabolják az országot: 5 katonai kerület + Horvátország+Erdély

  • Közigazgatás és oktatás nyelve a német

  • Ellenállás formái: nyílt Habsburg-ellenes harc, emigránsok tevékenysége, passzív ellenállás

  • rendőrállam (csendőrök)

  • titkos rendőrök, fizetett besúgók

 

 

 

 

HA BŐVEBBEN SZERTNÉL OLVASNI A SZABADSÁGHARCRÓL, AKKOR AJÁNLJUK NEKED

 

Főmenü
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Szavazás
Legyenek-e még szavazások?
Igen.
Nem.
Naptár
5-6. évfolyam képei
7. évfolyam képei
8. évfolyam képei